Íme egy rövid, hangulatos történet egy különleges életről: Az Erdőszéli Javasasszony
Az öreg Elza nem úgy volt boszorkány, ahogy a mesekönyvekben írják: nem ült seprűn, és nem volt bibircsók az orrán. Az ő „boszorkánysága” a kezeiben rejlett, meg abban a mély, ősi tudásban, amit még az ükanyjától örökölt a befőttesüvegek és szárított gyógynövények árnyékában. BoszorkГЎnyos Г©lettГ¶rtГ©net
Ma már Elza is csak emlék, de a háza nem maradt üresen. Egy fiatal lány költözött oda a városból, aki megelégelte a betonrengeteget. Azt mondják, a padláson talált egy poros naplót, aminek a borítóján ez állt: Boszorkányos élettörténet . A lány mostanság sokat járja az erdőt, és néha, ha nagyon csendes az este, hallani lehet, ahogy halkan énekel a patakparton. Íme egy rövid
